„HIÁBA LÉTEZIK ISKOLAPSZICHOLÓGIA TÖBB ÉVTIZEDE, MÉG MINDIG NEM TUD AZZAL FOGLALKOZNI, AMIVEL IGAZÁN KELLENE…”. MAGYARORSZÁGI ISKOLAPSZICHOLÓGUSOK ÉLETPÁLYA-PERSPEKTÍVÁINAK KVALITATÍV ELEMZÉSE A KIÉGÉS, A REZILIENCIA ÉS A MENTÁLHIGIÉNÉ TÜKRÉBEN
DOI:
https://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2023.2.7Kulcsszavak:
iskolapszichológia, iskolapszichológus-identitás, követelmények és erőforrások, kiégés, reziliencia, megküzdésAbsztrakt
Háttér és célkitűzések: Az iskolai mentálhigiéné szempontjából kulcsszerepet betöltő iskolapszichológusi munka komplex elméleti és gyakorlati felkészültséget kíván a szakemberektől. Bár hazánkban évtizedek óta működnek iskolapszichológusok, mégis ritkán kerül a tudományos érdeklődés fókuszába a szakemberek lelki egészségvédelme, pályaképe, a megküzdés szempontjából értelmezhető erőforrásai és kihívásai. Kvalitatív vizsgálatunk célja annak bemutatása, hogy milyen problémákkal szembesülnek az iskolapszichológusok, milyen jellegű tevékenységeket végeznek munkájuk során, milyen motivációk mentén, milyen erőforrásokkal és nehezítő tényezőkkel találkoznak a mindennapjaik során.
Módszer: A grounded theory eszköztárát (Mitev, 2012; Sallay & Martos, 2018) alkalmazva, hólabdamódszerrel történő heterogén mintavételezéssel, félig strukturált interjúkat készítettünk online, tizenegy jelenleg vagy a múltban iskolapszichológusként dolgozó szakemberrel (átlag életkor: 30,8 év, SD = 25–64 év). Az interjúkat tematikus elemzésnek vetettük alá.
Eredmények: Az interjúk elemzése során teljesebb képet kaptunk a szakma komplexitásáról, az iskolapszichológus pályán tapasztalható követelményekről, erőforrásokról, valamint a megküzdést támogató faktorokról, a kiégésszindróma veszélyeztető tényezőiről. Fontos tényezőként merült fel a szakemberek által tapaszalt észlelt társas támogatottság, szabadság és a gyermekekkel kialakított segítő kapcsolat öröme. Az interjúk alapján betekintést kaphattunk az oktatási rendszerről alkotott nézeteikről, munkavégzéssel kapcsolatos attitűdjeikről, készségeikről.
Következtetések: A szakértői interjúkból nyert következtetések egyrészt ráirányítják a figyelmet az iskolapszichológus szakmát érintő erőforrások és követelmények sokszínűségére, a szakmai identitásképző elemek fontosságára, a segítő hivatás mentálhigiénés aspektusaira, másrészt alapul szolgálhatnak további vizsgálatokhoz, valamint a szakembereket célzó prevenciós/intervenciós programok előkészítéséhez.
