Settlement Remains in the Territory of Visegrád-Kőbánya Dated to the First and Second Centuries AD / A Kr. u. 1. és 2. századra datált településmaradványok Visegrád-Kőbánya területén

Absztrakt

Az M5 és az M43 autópálya építéséhez kapcsolódóan 2003–2004-ben feltárásokat végeztek a szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei Mészáros Patrícia, Paluch Tibor és Szalontai Csaba vezetésével Szeged-Kiskundorozsma-Tóth János dombja I. lelőhelyén (26/66; M5 Nr. 60 = M43/2; ID 34668), melynek során egy késő vaskori település nyomai is előkerültek. A hét, félig földbe mélyesztett épületből és gödreikből álló megtelepedés a Maty-ér ága mellett található, a környezetéből kiemelkedő kisebb magaslaton. A vízfolyás mentén, egymástól 1-2 km távolságra további késő vaskori települések sorakoznak. A Maty-ér meghatározó szerepet játszott az itt élő közösségek életében, hiszen élővilága fontos élelemforrásként, különböző ágai pedig kommunikációs és védelmi vonalként is funkcionáltak.
 A három jól elkülöníthető épületcsoportba rendeződő, falusias jellegű települést az LT (B2)–C időszakban használhatta az itt élő közösség. Mindössze a 437. objektumban volt megfigyelhető padlómegújítás, ami a terület hosszabb használati idejére utalna. Az edények megoszlása kapcsán szintén külön figyelmet érdemel a fenti objektum, ahonnan a lelőhelyen talált grafitos szitulák közel fele került elő hat darab kisméretű grafit társaságában. A grafit jelenléte alátámasztja azt a felvetést, miszerint nem az edényekkel, hanem magával a nyersanyaggal kereskedtek a korszakban. Az OBJ. 393 jelzésű épületből egy sütőkemence maradványai mellett egy in situ feltárt, besimított hálómintával és felfényezett sávokkal díszített doliumot dokumentáltak (13. kép b). Az edénytípust elsősorban a késő La Tène-kor hagyatékénak gondolta a kutatás, de ma már korábbi megjelenésükkel is számolunk. A lelőhelyen feltárt edényt egy korai példánynak kell tekintenünk.
 A kézzel formált és korongon készült edények kivitelezése és aránya jól illeszkedik az alföldi lelőhelyeken megfigyelt tendenciákba. A kerámia leletanyag magán hordozza mind a Vekerzug-, mind pedig a La Tène-kultúra formai hagyatékának jegyeit, ennek alapján egy békés kelta−szkíta együttélés vázolható fel.